2010. június 6., vasárnap

3. Fejezet

Amikor Mary és Justin elmentek, Kinga bezárta az ajtót.
- Mary?
- igen Justin?
- Mi baja a húgodnak?
- Oh. Szóval észrevetted.
- Mit?
- Azt hogy szomorú.
- Szomorú? De hát nekem azt mondta, hogy csak fáradt.
- Elmondom miért szomorú, ha nem mondod vissza neki. OK?
- OK.
- Nos. Kicsit szomorú hogy én randizok veled, és nem ő.
- Oh, értem. Szóval Miattam.
- Hát. Igen. – mondta félénken Mary.
- De azt mondta, hogy nem bánja, és hogy őt nem zavarja.
- Nagyon rendes húgod van.
- Én is nagyon szeretem, hogy ilyen tesóm van. Nem cserélném el senkiért.
Amikor leértek, kimentek a kapunk és Mary megkérdezte.
- Hol van az autód?
- Pont előtted. Ez a fekete.
- Uh, de gyönyörű.
- Köszönöm.
Majd Justin kinyitotta az ajtót és Mary beszállt.
Az út nem tartott sokáig 15perc alatt ott is voltak. Az étterem nem volt messze a Hoteltől, de azért időben kellett odaérniük, mert időpontra volt foglalva az asztal.
- Megérkeztünk.
- Ez gyors volt.
- Igen. Nincs messze.
Azután bementek és leültek az asztalukhoz, majd a pincér kihozta az étlapot.
- Te mit kérsz Mary?
- Még nem tudom. Sok itt a választék.
- Én a kedvencemet kérem.
- Spagettit?
- Igen. Látom ezt is tudod.
- Hááát… Igen. Én inkább Pizzát kérek. Nekem az a kedvencem.
- És mit kérsz inni?
- Ásványvizet. Te?
- Én COLÁ-t.
Vacsora közben Mary és Justin jól elebszélték az időt. Amikor Justin az órájára nézett…:
- Huhh. Már ennyi az idő. Későre jár.
21óra volt.
- Nekem indulnom kéne. – mondta Mary.
- Rendben. Pincér!- kiáltott Justin. A számlát kérném szépen.
Justin fizetett és kimentek az ajtón.
- Mary. Nem lenne kedved sétálni még egy kicsit.
- Hááát. Mennem kéne, de azért sétálhatunk egy kicsit.
Útközben találtak egy padot, és leültek. Mary kicsit fázott, de nem szólt Justinnak. Nem is kellett szólni, észrevette ő és megkérdezte:
- Fázol Mary?
- Háát. Egy picit. – mondta félénken.
- Tessék itt a pulcsim.
- Köszönöm.
Azután Justin odafordult Maryhez. A lány tudta mit szeretne, de nem volt benne biztos. Amikor észbe kapott, már túl késő volt. Justin megcsókolta. Mary elpirosodott.
- Upsz. Sajnálom. Nem kellett volna. Ne haragudj. – mondta Justin ilyedten.
- Semmi baj.
Azután még egyszer megcsókolta. Mary tudta, hogy ez azt jelenti, hogy járnak.
- Most már tényleg mennem kell.
- Rendben menjünk vissza a kocsihoz és hazaviszlek.
Kézen fogva mentek vissza az autóhoz.
Amikor visszaértek, a liftben Mary megszólalt:
- Nagyon élveztem a ma estét veled.
- Én is. Nem hittem volna, hogy egy ilyen lánnyal kerülök össze, mint te.
- Ilyen lány? Ezt hogy érted?
- Nyugi nem rossz értelemben. Hanem jó.
- uh. Ok. Már kezdtem megijedni.
Kinga a szobában hallotta, hogy felért a lift, és hogy megérkeztek ezért a kulcslyukon kukucskált.
- Mary. Holnap ismét fellépés lesz, jöttök velem?
- Igen. Persze.
- Rendben. Akkor jó éjszakát.
- Neked is.
És Justin ismét megcsókolta Mary-t. Kinga már tudta, hogy járnak. Gyorsan visszaszaladt az ágyba hogy Mary azt higgye, hogy alszik. Mary bement. Látta, hogy Kinga alszik, ezért halkan ment tovább. Amikor befeküdt az ágyba, Kinga megszólalt:
- Milyen volt?
- Eszméletlen.
Mary elmesélt mindent. Kivéve a csókot. De Kinga megemlítette.
- És megcsókolt?
- Nem.
- Mary. Légy szíves ne hazudj.
- Na, jó igen.
- És ez azt jelenti, hogy jártok. Ugye?
- Háát. Mondjuk. Igen. Kinga. Holnap fellépésünk lesz, szóval aludjunk. Jó éjt.
Kinga nem szólalt meg, hanem inkább aludt.
Másnap reggel Kinga hamar felkelt, és hagyta aludni Mary-t. Mivel nagyon ideges volt, elment vásárolni pár új ruhát.
A boltba, amikor meglátott egy szép ruhát, odament és megnézte mennyibe kerül. Az ára nem volt rajta ezért odament az boltoshoz hogy megkérdezze. A boltos egy fiatal fiú volt, aki épp olvasott. Amikor Kinga odament a fiú felemelte a fejét, és a lány meg volt lepődve.
- Justin. Te vagy az?
- Igen. Szia, Kinga. Miben segíthetek?
- Háát…
Kinga nem jutott szavakhoz annyira helyes volt Justin. Jól megcsinált haj, szép csillogó barna szemek, fehér mosoly.
- …Csak láttam itt egy szép ruhát és nem tudom az árát, ugyanis nincs rajta.
- Akkor nézzük meg.
- Okay.
- Amúgy a nővéred hol van?
- Alszik. Kimerítette a tegnap este.
- Megmondod neki, hogy jöjjön el ma velem moziba?
- Megmondhatom.
- Amúgy nem haragudott a tegnapi csók miatt?
- Csóóók? Milyen csók?- kérdezte Kinga.
A lány tudta, hogy Justin megcsókolta Mary-t, de úgy tett, mint aki semmiről sem tud.
- Hááát. Az úgy volt, hogy Mary fázott odaadtam a pulcsim és megtörtént. Vagyis én csókoltam meg.
- Értem.
- És haragudott szerinted?
- Szerintem igen. Sőt tuti. Nem szereti, ha csak úgy megcsókolják. Szerintem ezek után el sem megy veled moziba.
- Oh. Értem.
Kinga füllentett egy nagyon nagyot, Justin pedig szomorú volt.
- Akkor nem jönnél el te velem?
- De. Nagyon szívesen.
Kinga nagyon boldog volt, bár ehhez füllentenie kellett.
- Nos, ez a ruha 50$.
- Kinga megnézte a pénztárcáját és mondta. Csak 35$ van nálam. Nah mindegy majd máskor megveszem.
- Figyelj Kinga. Megveszem neked és gyere velem ebbe a moziba. Ok?
- Oh, nem Justin. Nem fogadhatom el.
- De nyugodtan.
- Na, jó rendben.
És Justin megvette a ruhát. Azután Kinga haza ment. Mary akkor már fent volt.
- Hol voltál Kinga?
- Vásárolni.
- Minek?
- Hát csak úgy.
- És mit vettél?
- Ezt a ruhát.
Kinga egy szót sem szólt Justinról.
Kinga 18órakor elment zuhanyozni. Amikor sminkelt Mary megkérdezte.
- Hová mész Kinga.
- Sehová.
- Kinga. Mondd meg. – mérgelődött Mary.
- Nem vagy az anyám! Semmi közöd hozzá! – ordított Kinga.
- Mi bajod?
- Kinga sírva mondta. – semmi. Szia. Majd jövök.
Amikor a lifttel lement, Mary követte.
Kinga a hotel előtt várta Justint. Amikor megérkezett, Mary nem tudta mi folyik itt, ezért tovább követte őket.
- Látom elkészültél. Csinos vagy.
- Köszönöm.
Mary fogott egy taxit és követte őket.
- Mary tuja hogy velem jössz moziba.
- Igen.
Füllentett újra Kinga.
Amikor beértek a moziba, megnéztek egy romantikus filmet.
A film után pedig elmentek sétálni.
- Kinga.
- Igen Justin?
- Mesélj a nővéredről.
Persze Mary ezt mindet hallotta, ahogy követte őket.
- Justin nem hagyhatnánk most Mary-t?
- De én szeretnék róla tudni sok mindent, ugyanis mint tudod, járunk.
- Járok?
- Igen. Mary nem mondta?
- Nem.
Kinga ismét hazudott.
És egyész úton csak Maryről beszéltek.
Kingának már elege volt idegesen mondta.
- Justin!
- Hagyjuk már Maryt.
És Kinga elfutott miközben könny csordult ki a szeméből.
- Kinga! – kiabált Justin.
- Várj!
Kinga berohant egy sikátorba.
- Bocsáss meg. Nem gondoltam, hogy ez fáj neked.
- Mostmár tudod.
- Mivel tehetném jóvá?
- Azzal hogy nem beszélsz Mary-ről.
Majd Justin odament Kingához, és meg akarta csókolni, de Kinga elhúzta a fejét.
- Sajnálom. – mondta Justin.
- Semmi baj. Csak. El kell mondanom valamit.
Mary ott volt és mindent hallott.
- Mit?
- Hazudtam neked.
- Miben?
- Mary nagyon örült, amikor megcsókoltad.
- Miért hazudtál?
- Azért mert én is nagyon szeretlek, és fáj, hogy te Maryvel jársz. De nem tehetem vele. Ma ordítottam vele, de akkor sem csókolhatlak meg.
- Értem. De nem tudná meg.
- Na, jó.
És elcsattant a csók. Kinga nagyon örült, de egyszer csak.
- Mi folyik itt? – kérdezte Mary.
De látszott rajta hogy nagyon idege.
- MARY! – mondta egyszerre Kinga és Justin.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése